Merilyn versei:

1. vers:

Csoki és cukor,

megannyi édesség,

a doboz teteje tiszta por,

ó, mily kék az ég!

Anya nem negednek nekem sütit,

csak a tej jöhet szóba,

s bár, rosszul érzem magam így,

nem hozom szóba.

Mert anya a szülő,

ő mindent jobban tud,

s néha én is tudom:

a szülők jók a világon!

2.dolz city

Tervezz dollzt, játssz vele!

Mert ő is az életét éli!

Vásárol, dolgozik, eszik és iszik,

de a gyerekre is vigyázik!

Este megy aludni,

délben meg rohan tanulni,

mert a dollz is él ha játszunk vele,

sőt! akár csoda is történhetne!

3. vers:

A karácsonyfa csillog,

minden dísz villog,

a gyertya füst gomolyog,

a gyerekek játszanak ott!

A karácsonyfa vígan zenél,

aztán minden szülő mesél,

a kis lurkók hallgatják,

és közben ezt álmodják:

sok ajándék hull rájuk,

mindegyikben ott van a bábujuk,

és örömükben táncolnak,

majd szépen elalszanak.

Reggel, ha felkellnek,

finom illatok terjengenek.

A karácsonyi ajándékokkal már játszhatnak,

és újabb 365 napot várhatnak.

4. vers:

Együnk amíg lehet,

ne nézzük a perceket!

Együnk csokit, cukrot és sütit,

majd pulykát és persze ropit!

Együnk, de ne hízzunk,

és sokat játszunk!

5. vers:

Olyan sok ünnep van,

mindegyik máskor van,

néha szülinapok és névnapok,

olykor meg ajándékok.

A karácsony a legszebb,

és mindegyik egyre mesésebb!

Húsvétkor várjuk a nyuszit,

április 1.-jén a bulit!

6. vers:

A halál árnyékában lépkednek a boszik,

És sajnos, ők ezt nem is sejthetik.

Csak ölik a démonokat,

Megmentik az ártatlanokat.

Prue már tudja,

Üldözi a halál angyala.

Nem tagadja, meg hátrált,

De azért nem fedi fel titkát.

Phoebe és Piper mit sem sejt,

De majd eljön ez a perc.

Phoebe az életét adta volna,

És az alvilágban maradt volna.

Persze, csakhogy nővérét megmentse,

Még sem sikerülhetett a terve.

A sors hamar elvitte áldozatát,

S egyedül maradtak a boszorkák.

7. vers:

 

Prue amióta meghallt, s nem él,

Piper átvette most már a szerepét,

De Prue-t visszasírja,

Hiába főboszorka.

 

Phoebe látomása,

Mindig bajt hoz a házra.

Démonok rohamozva jönnek,

S még csak nem is ajtón jönnek!

 

Paige egy derék teremtmény, igen az,

Erőit próbálja minden szép nap!

Már jól ki is fejlődtek,

A teszten átmentek.

 

Piper elég szomorú, mindenki sajnálja,

De ő már jobban van, hisz ő a főboszorka!

Minden tervet jól kieszel,

Itt a démonnal hamar végzel!

 

Piper főboszi lett, ügyes és bátor,

Mindenki csodálja, olyan mint az álom,

Piper vezetése csodás és jó,

Mindenki tudja, ez tényleg jó!

 

 

8. vers:

 

Phoebe Halliwell, ki szabadította a boszik erőit,

S megtalálta a tesók összekötőit.

 

Felfedezte saját békéjét,

S legyőzte minden félelmét.

 

Phoebe a legjobb a harcban,

Mindenkit kiüt a pokolban.

 

Phoebe és Phoebe,

Ezt mondja mindenki.

 

Piper és Prue is boszik,

De annyira nem szeretik.

 

Ők nem akarnak boszik lenni,

Inkább az életükkel törődni!

 

Phoebe imád boszi lenni,

Passzív ereje sem semmi.

 

Igaz, csak egyszerű látomás,

De a karate tudása nem ámítás!

 

Phoebe a legvidámabb kis boszi,

És ezt mindenki el is hiszi!